Isten hozott Hollandiában (azaz Hollandia gyönyörei)

Gyakran kérnek bennünket, hogy próbáljuk meg leírni, hogy milyen is felnevelni egy sérült csemetét -- azért, hogy segítsünk megérteni ezt az egyedülálló tapasztalatot azoknak, akik nem osztozhatnak benne, hogy el tudják képzelni milyen érzés ez. Nos ilyen:

Amikor egy család babát vár, az ahhoz hasonlít, mint amikor egy csodálatos vakációt tervezünk, mondjuk Olaszországba. Megveszünk sok-sok kalauzt, szakkönyvet és eltervezzük az egész gyönyörű utat. A Kolosszeum, Michelangelo Dávidja, Velence gondolái, stb. Még talán néhány hasznos olasz kifejezést is megtanulunk. Mindez nagyon, NAGYON IZGALMAS.

Több hónap várakozásteljes vágyakozás után végre eljön a nagy nap. Becsomagoljuk a bőrőndjeinket és elindulunk. Néhány órával később, a repülőgép leszáll. A légikísérő odajön, és mosolyogva közli: Isten hozta Önöket Hollandiában.

Hollandia?!? - nézünk értetlenkedve. Hogy érti, hogy Hollandia? Mi Olaszországba vettünk jegyet! Nekünk Olaszországban kellene lennünk! Egész életünkben arról álmodoztunk, hogy Olaszországba megyünk.

Sajnos változás történt a repülő menetrendben - közli. Ez a gép Hollandiában szállt le és nem is megy tovább. Önöknek itt kell maradniuk.

Nagyon fontos tehát, hogy bármennyire is csalódottnak érezzük magunkat, a gép nem vitt minket egy borzasztó, förtelmes, mocskos helyre, ami dögvésszel, éhinséggel, leprával teli. Nem, ez egyszerűen csak egy másik hely az eredetileg tervezetthez képest.

Szóval most neki kell látnunk, és el kell indulnunk új kalauzokat venni. És meg kell tanulnunk egy egész új nyelvet. És találkozni fogunk az emberek egy teljesen új csoportjával, olyanokkal, akikkel előzőleg még sosem találkoztunk.

Ez csak egy másik hely! Talán lassabb iramú, mint Olaszország, esetleg kevésbé mutatós. Azonban egy kis idő múltán, amikor már újra levegőhöz jutunk, körül tudunk nézni, és elkezdjük felismerni, hogy Hollandia nem is ronda. Hollandiában vannak szélmalmok, vannak tulipánok is. Sőt még sok Rembrandt képet is találhatunk itt.

De minden ismerősünk állandóan Olaszországban jár és folyton azzal kérkedik, hogy micsoda fantasztikus helyeken járt, milyen gyönyörű volt ott. És egész hátralevő életünkben azt fogjuk mondani: Igen az az, ahol nekünk lennünk kellene, ez az, amit eredetileg terveztünk.

És az efölött érzett fájdalmunk soha, de sohasem fog elmúlni, mert ennek az álomnak az elvesztése egy valódi nagy veszteség.

Ugyanakkor legyünk tisztában azzal, hogyha az életünket az afölötti gyász tölti ki, hogy mi sosem jutottunk el Olaszországba, akkor sohasem leszünk képesek felszabadultan élvezni Hollandia rengeteg nagyon különleges, igazán szeretni való szépségeit.

IWIWGoogle bookmarkTwitterFacebook